A XVII. kerületi Völgyzugolyház Alapítvány a Kacifántosokért halmozottan sérült gyermekek szülei hozták létre 2016-ban, hogy támogatást nyújtsanak a fogyatékkal élő gyermekeknek. Egy olyan hiánypótló intézmény létrehozásával, amely a fiatalok fejlődését, kiteljesedését, és a későbbiekben a társadalomba való beilleszkedését segíti. 2018 végére, megfeszített, főként önkéntes munkával és adományokból, pályázati forrásokból hozták létre a Zugolydát – gyermekeik és családjuk közösségi “központját”, családi fejlesztő napközijét.
Az Index.hu-nál végzett szakmai gyakorlatom alatt, két éven keresztül részt vehettem a Jószolgálat‑díjban részesült civil szervezetek bemutatásában is. Hatalmas élmény volt, hogy 2019-ben én fotózhattam a XVII. kerületi Völgyzugolyház Alapítványt és a kis kacifántos gyermekeket.
“Ha a lehetőség nem kopogtat be hozzád, csinálj magadnak egy ajtót!” Milton Berle mondata szerepel a honlapjukon. A Völgyzugolyház Alapítvány a Kacifántosokért az közösség, amely már puszta létezésével is ezt a mondatot igazolja.
A kacifántos gyermekek iskolás korukig átélnek már mindent: szüleik fejlesztésről fejlesztésre, orvosról orvosra hordozzák őket, hiszen bármit megadnának azért, hogy ha nem is teljesen ép, de legalább reményteljes életet éljenek. A Völgyzugolydában nemcsak a számukra szükséges fejlesztést kapják meg heti 20 órában, de valóban gyerekek is lehetnek.
A súlyos, halmozott sérülések miatt sokszor kilátástalan, hogy ezek a gyermekek valaha önellátó felnőttekké váljanak. Mindennapjaikban a szülők emberfeletti, 24 órás munkát végeznek, hogy mindent megadjanak számukra. Nemcsak nekik “börtön” kicsit saját testecskéjük, hanem családjuk számára is véget nem érő robotmunkát jelentenek a mindennapok. A Völgyzugolyház így részben azt is megadja ezeknek a családoknak, hogy a gyermekek gyermekek, a szülők pedig – sok-sok év alvásmentes hajtása után – napi négy órát újra szabad, önálló emberi lények legyenek.
A teljes fotósorozat, és a kacifántosok története olvashato az Index.hu-n is!
